De hát mit számít mindez, hiszen James is tisztában volt az autó ilyen jellegű hiányosságával, ezért csak csajozásra használta a kocsiját, arra pedig tökéletes volt.

Szóval James Bondnak megfelelt, azonban az autó hivatalos bemutatójára, csak a forgatás után került sor, és mikor az első Z3-asok az újságírók karmai közé kerültek, bizony valamennyien elégedetlenkedtek, hogy micsoda dolog ez a BMW-sektől, két ilyen nevetséges kis négyhengeres motorral gyártani egy egyéb tulajdonságait tekintve ízig-vérig sportos autót.Piacra dobtak az MX-5-ös Mazda ellenfeléül egy kiváló roadstert és ez a hála? Na szép, mondhatom.

Mindenki kevesellte a teljesítményét, mintha az MX-5-ösben nagyobb motorok lettek volna. Ha meg akarjuk érteni a BMW-sek döntését, és a károgó újságírókat és BMW mániásokat, akkor kicsit mélyebbre kell ásnunk, mind a Z3-as történetében, mind az MX-5-ösében.

Bond állandó segítője, Q, ezt is ellátta mindenféle kiegészítővel, de az eredendő gyengeségével még ő sem tudott mit kezdeni.

Az MX-5-ös ’89-ben egy 1.6-os 115 lóerős motorral jelent meg, ami elég volt ahhoz, hogy agyba-főbe dicsérjék, holott annyira nem volt iszonyatosan erős, de az egy tonnánál is könnyebb kasztnihoz bőven elég volt, és ebben a kategóriában nem is az erő az elsődleges.

Később viszont – a kilencvenes évek közepén –, mikor a többi autógyár is megszimatolta micsoda bomba üzlet egy olcsó roadstert gyártani, és elkezdtek megjelenni a riválisok (Fiat Barchetta, MG F, BMW Z3), a Mazdának is lépnie kellett. Először egy 1.8-as 131 lóerős motorral kezdték el árulni, majd e mellé megjelent a 90 lovas 1.6-os is, hogy olcsóbb változata is legyen.

Ezek után a BMW-sek úgy gondolhatták, hogy nekik is elegendő belépőmodellnek egy 115 lóerős 1.8-as. Azonban nem volt elég. Egyrészt több mint 250 kilógrammal nehezebb az alap MX-5-nél, másrészt a váltó áttételezésére is panaszkodtak, hogy túl hosszúra sikerültek a fokozatok, harmadrészt pedig a BMW az BMW. Bitang erősnek kell lennie, különben jól megkapja a magáét mindenkitől.

Akármi is rejlik a motorházfedél alatt, már csak pusztán a formája miatt is sokak vágyának tárgya. Persze ezen kívül is tud még egy-két dolgot a BMW roadstere.

Mindenesetre azt még a legelvakultabb Z3-as rajongók többsége is beismeri, hogy az alapváltozat tényleg nem megy valami jól, inkább az 1.9-esek közül válogassunk.

Az 1.9-es is valamelyest elmarad gyorsulásban az MX-5-ös erősebbik 1.6-osától, de azért már mégiscsak egy dupla vezérműtengelyes, 25 lóerővel erősebb, 180 Nm-es maximális nyomatékú motor, ami már alkalmas sportos használatra, ráadásul fogyasztás terén sincs lényeges különbség köztük, mindkettő átlagban olyan 9 liter körül kér. Ám a BMW-sek sem állhatták sokáig a kritikát, ezért rövidesen megérkezett a 2.8 literes 192 lóerős változat, na meg persze később a 321 lovas, 350 Nm nyomatékú M Roadster is, de az már egy másik dimenzió.

A 2.8-as sorhatos már az újságírók tetszését is elnyerte. Egy szinte bármelyik fokozatban, bármilyen fordulatszámon rögvest megugró, irgalmatlanul erős autóról számoltak be, aminek a százas tempó eléréséhez 6.7 másodpercre van szüksége, a végsebessége pedig 231 km/h. És végre a hangját se fojtották el, ugyanis ezért is kritizálták a négyhengereseket, hogy túlzottan visszafogottan szólnak.

Ehhez az erőhöz a futóművön is kellett egy kicsit faragni: 7 centivel szélesebb lett a hátsó nyomtáv, amire a brutális sárvédő-szélesítések utalnak. A motorváltozatok fejlesztése itt még nem ért véget. Az 1.8-asok gyártását ’99-ben befejezték, és az alapváltozat szerepét az 1.9-es motor SOHC változata vette át. Szintén ebben az évben megjelent a kétezres 148 lóerős soros hathengeres motor is, majd 2000-ben a 2.2-es 170 lóerős és a háromliteres 231 lóerős változat is. Ha valaki ennyi motorvariánst esetleg még kevesellne, annak elárulom, hogy 2.5-ös motorral is gyártották a Z3-ast, de az csak az amerikai vásárlók privilégiuma volt.

Az elképesztően hosszú orr rész az oldalsó kopoltyúkkal a legendás elődjére, az 507-es BMW-re emlékeztetnek. A levegőbeömlőknek nincs semmi funkciójuk.

Igazából azonban teljesen mindegy milyen motorral vesszük meg a Z3-asunkat, ugyanis a futóműve mindenért kárpótol. Még őfelsége titkos ügynöke is nehezen tudna neki olyan feladatot adni, amivel ne birkózna meg. A BMW mérnökei a Z3 esetében megvalósították a közel tökéletes súlyelosztást. A tesztelőknek egy rendkívül jóindulatú autóval volt dolguk, ami kanyarban nagyon sokáig semlegesen viselkedik, nehéz ebben az esetben bármibe is belekötni.

Egyesek legfeljebb azt tudták kifogásolni, hogy nehéz farolásra bírni, nem igazán lehet vele keresztben autózni, de ez is csak a négyhengeresekre igaz, egy 2.8-as változat esetében – mint az a korabeli tesztekből kiderült – elég egy kicsit a gázpedállal játszani, és máris kedvünkre driftelhetünk.

Mindezt megfűszerezték egy nagyon közvetlen és pontos kormányzással, és fantasztikusan fogó fékekkel, amiket állítólag képtelenség elfárasztani. A váltójáról meg mindenütt csak dicshimnuszokat lehet olvasni, hallani, hogy mennyire elképesztően pontos, precíz, rövid utakon járó szerkezet, pont olyan, amilyet egy BMW-től elvárunk.


Akik látták a filmet, emlékezhetnek rá, hogy ezen tulajdonságai közül bizony egyikre sem volt szüksége a 007-es ügynöknek, ugyanis ő csak csajozásra használta. Bár Bondnak nyilvánvalóan a BMW nélkül sem lett volna probléma megoldania, hogy ne töltse egyedül az éjszakákat, de egy Z3-assal mindenkinek sokkal könnyebb dolga lenne. A tulajdonosi tapasztalatok eléggé egybehangzóak: Kívülről még 16 évvel a bemutatása után sem hat avíttasnak, ugyanúgy felkelti a nők érdeklődését, mint annak idején.

Elég néhány kört tennünk vele a városban, és szinte garantáltan nem egyedül térünk haza. A formája több részletmegoldással is utal a híres elődjére, az 507-esre – például az oldalsó kopoltyúkkal és a hosszan elnyújtott orr részével –, de hiába az utalások, így is nagyon eredeti lett. Ám mielőtt még elindulunk párkereső körutunkra, a négyhengereseket illik előbb egy diszkrét sportdobbal ellátni, hogy hallják is jöttünket. Így már garantáltan lesz programunk az éjszakára.

A kormánnyal azért egy csöppet túlzásba estek. Régi Mercedes tulajoknak persze ez meg se kottyan, már-már keveslik, de a többség azért panaszkodni szokott rá.

„Hagyjuk a szexualitást a hanyatló nyugat ópiumának” – vágna közbe Virág elvtárs, ha még módjában állna. Most nem is baj, ha hallgatunk rá, hiszen még meg kell néznünk, mi vár minket az utastérben. Itt már közel sem olyan izgalmasak a formák, és a kormány is egy kicsit nagyobbra sikerült a kelleténél. A csomagtartó a korai példányokban 180 literes, ami a kategóriában már inkább a jobbak közé sorolandó, később viszont, az akkumulátor hátraköltöztetése után a befogadóképessége 165 literre csökkent.

Helykínálatban felülmúlja az MX-5-öst, de azért nagytermetű embereknek nem árt, ha csukott tetővel is letesztelik vásárlás előtt.A tető nyitása a legtöbb példány esetében kézi erővel történik, bár lehetett kérni motorossal is, de gyakorlatilag fölösleges, mivel akár az autóban ülve is könnyedén nyitható-zárható a manuális megoldás.

Ha már a tetőnél tartunk, akkor meg kell említenem, hogy hajlamos a beázásra. Azonban ezt leszámítva nem igen akad típushibája, egy megbízható autóval van dolgunk. Mondjuk a korai példányokat jobb elkerülni, mert bizony a Z3 egyike volt az első olyan BMW típusoknak, amelyeket a költséglefaragás érdekében az Egyesült Államokban, méghozzá Dél-Karolinában szereltek össze – csak a motor, a váltó és néhány karosszériaelem készült Németországban –, és hát a jenkik elég trehány munkát végeztek kezdetben. Sajnos a munkához való hozzáállásuk valamelyest eltér a németekétől, de később valahogy megoldódott ez a probléma.

James Bondnak már elképesztően sok autója volt a pályafutása során, és ezek között olyan különlegességek is voltak, mint például az Aston Martin DB5, vagy a Lotus Esprit. Mindenesetre a Z3 is kiérdemelten lett Bond autó, mert összességében egy zseniális roadster, amit már 2-2,5 millió forintért is megkaphatunk, ha megelégszünk egy négyhengeressel. Aligha akad ennél olcsóbb módja a titkos ügynökké válásnak.

Azt hiszem most már itt volt az ideje egy végre nem kék Z3-nak.